2. lecke

Papbácsi kocsival megy a templomába, mikor meglát egy gyalogoló apácát. Megáll, és felajánlja, hogy elviszi a kolostorba. Az apáca beül, keresztbe rakja a lábát és kivillantja a combját. A pap nem állja meg, hogy ne fixírozza, néhány pillanatra el is veszti az uralmát a kocsi fölött. Miután visszatereli a kocsit a saját sávjába, hirtelen megfogja az apáca combját, aki a szemébe néz és azt kérdezi:
- Atyám, emlékszik a 129. zsoltárra?
A pap szégyenkezve elnézést kér az apácától. Kis idő múlva, engedve a kísértésnek, kihasználja a sebességváltás adta lehetőséget és újrakezdi, mire az apáca:
- Atyám, emlékezzen a 129. zsoltárra!
Újabb füligpirulás, újabb elnézéskérés, újabb dadogás:
- Bocsánatát kérem, nővér, legyőzött a test gyarlósága.
Odaérnek a kolostorhoz, az apáca egy szó nélkül kiszáll és egy utolsó, jelentőségteljes pillantást vet a papra. A pap gyorsan előveszi a Bibliát, megkeresi a 129. zsoltárt és ezt olvassa:
"Ne állj meg utadon, törekedj minél feljebb jutni, és tied lesz a mennyeknek országa."

Tanulság: Munkája során mindig szerezzen be minden elérhető információt, mert különben soha vissza nem térő lehetőségeket szalaszthat el.

3. lecke:

A cég egyik ügynöke, egyik hivatalnoka és a személyzeti igazgató együtt veszik ki az ebédszünetet. Útban a vendéglő felé egy ütött-kopott rézlámpást találnak a szemeteskuka mellett. Megdörzsölik, kijön a szellem, aki látja, hogy hárman vannak:
- Csak három kívánságot teljesítek, tehát mindegyikőtökre csak egy jut.
A hivatalnok félrelöki a másik kettőt és gyorsan elmondja:
- Én a Bahamákon akarok lenni egy fehér homokparton, egy soha véget nem érő szabadságon, mentesen minden gondtól, ami elronthatná az élvezetet!
Alighogy elmondja, már el is tűnik.
Az ügynök is előretolakodik:
- Én egy finom koktélt akarok szürcsölni Tahiti egyik strandján, oldalamon álmaim asszonyával! Ő is hipp-hopp, eltűnik.
- Most te következel. - Mondja a szellem a személyzeti igazgatónak.
-Te mit kívánsz?
- Azt, hogy ezek ketten az ebédszünet végén ott legyenek az irodájukban!