Az ír férfi bemegy egy dublini bárba, rendel három korsó
Guinness-t és leül a helyiség hátsó részében, iszik egy-egy kortyot
mindegyikbõl egymás után. Miután imigyen mindhármat kiissza,
visszamegy a pulthoz és még hármat rendel. A csapos így szól hozzá:
- Tudja, miután kiengedek egy korsóval, az hamarosan elveszti az
aromáját; jobb lenne az íze, ha egyszerre csak egyet venne.
Az ír úriember így felel erre:
-Nos, tudnia kell, hogy nekem van két fivérem. Az egyik Amerikában, a
másik Ausztráliában, és én meg itt Dublinban.
Amikor elmentünk otthonról, megígértük, hogy mindig így fogunk inni,
hogy emlékezzünk arra az idõre, amikor még mind együtt ittunk.
A csapos elismeri, hogy ez egy szép szokás, és annyiban hagyja a
dolgot. Az ír férfi törzsvendég lesz a bárban és mindig ugyanígy iszik:
rendel három korsóval, és ezeket úgy issza meg, hogy mindegyikbõl
egy-egy kortyot iszik sorban egymás után. Az egyik nap bejön és csak
két korsóval rendel. Az összes többi törzsvendég észreveszi ezt és
elcsendesedik.
Amikor visszajön a pulthoz a második körért, a csapos megszólal:
-Nem akarom megzavarni gyászát, de ki akarom fejezni részvétemet
az önt ért nagy veszteség miatt.
Az ír férfi egy pillanatig zavartnak tûnik, de aztán fény gyúl a szemében
és nevetni kezd.
- Ó, nem arról van szó. - mondja. Mindenki jól van, csak én
abbahagytam az ivást!