A pap és a fél citrom esete


>
> OLVASSÁTOK VÉGIG!!!!!!!!!- nagyon tanulságos
>
> Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni.
> Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti
> kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem
> volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levo kisvárosba jártak templomba.
>
> A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak
> segítségével saját templomot építtetett. Ettol kezdve minden vasárnap o
> celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát
> atemetéseken. Sok év telt el így.
>
> Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, huvös vasárnap
> délelottön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta
> volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt
> ruhájában, koszosan daállt a pap elé, és azt mondta:
>
> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>
> A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.
> Hátrament a paplakba, elovett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a
> férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap
> oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:
>
> - Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?
>
> A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielott a pap egy szót
> szólhatott
> > volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt.
> > Egy héttel késobb, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint
>
> > szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így szólt:
>
> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>
> A pap meglepodött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb,
> furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a
> fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is kérdezett:
>
> - Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom?
>
> A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt
> rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem
> futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem
> elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövo héten is eljön a különös alak,
> és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a
> következo hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert,
> ahogy gondolta, a következo vasárnap ismét belépett a templomkertbe a
> furcsa idegen.
> A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakásból a fél
> citromot. A férfi e szavakkal fogadta:
>
> - Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.
> - Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap de kérlek, áruld el, miért
> kell neked ...
>
> A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt.
> Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles,
> sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette
> magát, és átúszta, majd eltunt futva a túlparton. A pap nem tudta
> követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza.
>
> A következo hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levo kisváros
> uszodájába járt edzeni, sot, ha már ott volt, Arena márkájú
> úszónadrágot, és Nike futócipot is vett magának.
> Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura
> szerzet újra ellátogat hozzá.
> Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és
> belépett a férfi:
>
> Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>
> A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipot is),
> fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:
>
> - Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked?
>
> A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a
> folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább,a pap
> követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak.
>
> A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni,
> a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele.
> A következo héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden
> nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve
> igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan
> gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise elott felvette
> reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipot. Sot, jó volt,
> és még a fél citromot is elore a zsebébe tette.
>
> Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett,
> megszabadult a gyülekezettol, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor
> a misének rendesen végzodnie kellett volna, a kertkapunbelépett az
> idegen férfi.
>
> - Pap, kérlek, légy jó, és ...
>
> A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben visszakérdezett:
>
> - Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?
>
> A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig,
> átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap
> csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és
> átlendült a szakadék túlsó oldalára.
> A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát.
>
> Nosza, megragadta, és átlendült o is a szakadékon. Ott azonban nem várt
> akadályba ütközött: egy repülogép-temeto volt ott, ahol az egyik
> roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a
> roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot;
> azt kellet valahogyan kinyitnia.
> Csaknem orjöngve tért haza. A következo hét minden napját a falu
> lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges
> módját.
> Vasárnap futócipoben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett
> feszítovassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és fúrógéppel tartotta a
> misét, majd kiállt a templom elé, várva az idegent. Amaz csakhamar
> meg is érkezett.
>
> - Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!
>
> - Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen
> megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó
> szemmel kérdezte: de mire kell ez neked?
>
> A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezébol, és
> elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a
> folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat
> törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a
> férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap elott. O
> azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elovarázsolta a szerszámokat,
> és ügyködni kezdett a zárral.
>
> Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az
> idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas
> tekintete láttán.
> A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan,
> barátságos mosolyra váltva, szelíden megkérdezte:
>
> - Fiam. Hetek óta kérsz tolem fél citromot minden vasárnap. Nagyon
> szívesen adok, akár a jövoben is még többet, csak azt az egyet kérem
> toled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?
>
> - Rendben van, pap ... érkezett a remego hangú felelet. Elmondom neked,
> de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!
>
>
>
> A pap jó volt, és nem mondta el....