Egy nagy krds vlasza
sztori 2005.10.21. 17:16
Mi a kzs egy rakta szlessge s egy l htsja kztt?
Az amerikai vonatok nyomtvja (a snek kztti tvolsg) pontosan 4 lb s 8,5 inch, vagyis 143,5 cm. De vajon mi az oka annak, hogy ez a tvolsg ppen ekkora lett? Mi olyan vonz ebben a szmban?
Van r magyarzat: az USA-beli nyomtv pontosan megegyezik az Angliban hasznlatos nyomtvval, mivel az els vonatokat angliai bevndorlk kezdtk pteni az jvilgban.
Na j, de ettl a krds mg krds marad. Most azt kell megvlaszolnunk, hogy Angliban mirt lett 143,5 cm a nyomtv.
Azrt, mert az els vonatokat Angliban azon tervek s sablonok szerint ksztettk, amelyeket a hintk s kocsik gyrtsra is hasznltak. Ezek utn felmerl a krds, hogy a hintk s kocsik nyomtvja mirt lett pont 143,5 cm?
A vlasz megint nagyon logikus: ha ms lett volna a nyomtv, akkor ezek a jrgnyok nagyon hamar tnkrementek volna az angliai kutakon, mivel azokban pont ilyen tvolsgra volt a kt vjat,melyeket a rgebben ott jrt kocsik alaktottak ki.
Nem meglep azonban, hogy az Angliban tallhat kutakat, szinte egytl egyig, az kori Rma pttette. A kutakba vjt svokat pedig az els rmai kocsik s harci szekerek vstk ki. Mr az kori rmaiak is szabvnyok szerint ptettk az utakat s a harci szekereket, ezrt aztn mind ugyanakkora lett, ami a vjatok tvolsgnak egyformasgt is maga utn vonta. A vjatok aztn vszzadokon keresztl knyszertettk az utkor jrmtervezit az si szabvny betartsra...
Na de mgis, ki s mirt ragaszkodott ennyire pont a 143,5 cm-hez? Nos, a vlasz szinte termszetes: a rmai kocsik tvolsga ppen azrt lett akkora amekkora, hogy kt l htsja knyelmesen elfrjen egyms mellett a kocsi eltt.
Megvan ht a vlasz! Rmai lovak fara szlte ezt a klnleges szmot.
Ha pedig mr elgg izgalomba jttl attl, hogy birtokba jutottl a modern vilg egyik nagy titknak, mg egy adalk:
Bizonyra lttad mr azt a kt vastag raktt az amerikai rreplk oldaln, felszlls kzben. A nevk Solid Rocket Boosters - SRB. Ez a kt rakta hajtja fel az rbe az rhajt. A raktkat a Utah llambeli THIOKOL gyrban gyrtjk, s tervezi sokkal, de sokkal vastagabbra szerettk volna csinlni.
A problma csupn az volt, hogy a raktkat vonaton kellett a kilvllomsra szlltani. A vonat plyja nhny olyan szk alagton vezet keresztl, ahol a snek pphogy elfrnek. Ezrt aztn a rakta sem lehetett szlesebb,mint a nyomtv.
gy esett meg, hogy a vilg egyik legfejlettebb technolgijval gyrtott raktjnak a szlessgt egy rmai l segge hatrozta meg...
|