Mondd csak Edina, hogy álltok Robival?

 

Úgy érzem, hogy nagyon harmonikus a kapcsolatunk. Rendkívül megértő, toleráns fickó. Nekem valahogy a víz jelekkel az igazi (remélem most már végleg, hi-hi) röhej, de picit turiztam a családfájába és dédszülőkig még aszcendensekben is rengeteg az átfedés köztünk. Mondjuk néha úgy érzem, mintha pár dolgot elengedne a füle mellett. Gyereknév ötleteken is csak révedten bólint, hogy, persze nyuszmusz, a Christofer nagyon szép, a két kéglink beszámításos cseréjét egy házrészre, meg a szocpol terveket se hallgatja végig. Mondjuk nagyon elfoglalt, néha hetekre sehol, ezért az összebutit se erőltetem, a kineziológus Kriszta szerint a mai férfiaknak nagy légtérre van szüksége, azt mondja, hogy Márkot és Bencét is a túlzott bújással buktam be, nekem meg már vészesen ketyeg a biológiai órám, több rossz dobást nem szeretnék. Hát dióhéjban ennyi, ha egyszer lesz időnk egy rendes dumcsira (hahh, ugye soha napján) majd picit részcsizem.

 

 

 

Mondd csak Robi, hogy álltok Edinával?

 

Kúrogatunk, semmi komoly.

Tessék, itt van a fizetésemelésről szóló írás. Remélem, meg van vele
elégedve - mondja a főnök.
- Igazán nagyon köszönöm, főnök. Tessék, itt van a videofelvétel a
tavaly karácsonyi vállalati bulinkról.

 

 

 

Az öreg székely kaszál a mezőn. Látja ám, hogy futva érkezik a falu
felől a fia. A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjék rögvest haza mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy
befeküdtek Édesanyámmal a dunyha alá. Az öreg kezében megáll, a kasza,
megvakarja a fejét, és elgondolkozva morogja:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj...